Tevékeny hétköznapok (február)
Hétről hétre alakítom kertemet, hiszen minden nap van új tennivaló.
Mint ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma talaj, nincs két egyforma kert sem, így a saját területeden, a saját gyakorlatodban kell kialakítanod kerti teendőidet.
Te ismered a saját kertedet. (vagyis: ismerd meg kertedet)
Én csak útmutatást, ötletet, esetleg inspirációt szeretnék adni tevékeny hétköznapjaimmal ...
5. hét (január 30.-február 5.)
Január utolsó hete jelentős lehűléssel indult. Picike havas eső és hó is jelen volt.
A tél most nagyon "bekeményített". Úgy gondolom ez a leghidegebb hét ezen a "télen".
kevéske hó fedi az évelő növényeket ... (bugás hortenzia, pompás varjúháj, izsópfű, orvosi zsálya, levendula)
Napközben, amikor egy kicsit enyhébb az idő, akkor sem tételenkedek.
A hét elején elkezdtem a lépőkövek helyreállítását (megemelését). A sok-sok őszi és téli csapadék tömörítette kertemben a talajt. Valamint a lépőköveken való járkálásnak, használatnak, jelentős mértékű igénybevételének következtében a lépőkövek is megsüllyedtek mind a Kiserdőben, mind a kert távolabbi pontjain is (mint pl. a Hortenziás pihenőnél).
Ásóval az adott lépőkő alá nyúlok, megemelem, majd megfelelő mennyiségű, vastagságú homokot szórok a „tányér”-ba, majd visszahelyezem a lépőkövet, letaposom, haladok tovább …
A lépőkő kiemelése után homokot szórtam a "tányérba", majd visszahelyeztem a követ.
Kiserdő, ahol most is (januárban) minden zöld... és zöld ...
lépőkövek visszahelyezés után ...
Mulcsolás tovább folytatódik, szinte mindent összevagdalok, minél változatosabb, annál jobb.
itt: pompás varjúháj + díszfű (Miscanthus) + fenyőágak + lomb
együttes keveréke a zelenice meggy lábánál ...
Növényágyás (virágágyás) folyamatos visszavágása és visszaforgatása, mulcsolása, fű átgereblyézése ...
néhány helyen tulipánok törnek maguknak utat, a vastag avar alól ...
Mulcsolásról többet is olvashatsz a "Kerti munkák" - "Mulcsolás és talajtakarás" ... témakörében.
A hét elejei kemény fagy (éjszaka/reggel: -5 fok) visszatartott a kerti munkáktól.
Napközben, enyhülést követően az esővízgyűjtő tartályokból locsoltam ki a vizet a kertbe, ahova szükséges, pl: fenyők alatti területen és a teraszon (védett helyen) lévő cserepes növényekre.
fotó bal oldalán, esővízgyűjtő tartály ... egyébként részlet a kertből, "kertbejárat" ...
A közelgő kemény fagyok előtt egyes kényesebb, érzékenyebb növényt a teraszon védett helyre húztam, illetve eresz alá teszem és betakarom plusszban fátyolfóliával.
Szerencsére vasárnapra megnyugodott a viharos szél, nagy kárt nem tett a kerti növényekben, de a kemény hideg megmaradt.
6. hét (február 6.- február 12.)
Lehűléssel, kemény fagyokkal érkezett el február közepe, mely nem kímélte növényeinket sem.
De mi is a fagy?
A fagy egy vékony jégrétegnek minősül, ami akkor keletkezik, amikor a vízgőz szilárd anyaggá változik, miközben fagypont alatti hőmérsékletnek van kitéve.
A fagy károsítja a növényeket, amikor a növény sejtjeiben lévő víz jégkristállyá alakul, és így megakadályozza a folyadékok mozgását és károsítja a szöveteket is.
A 0 és 2 Celsius-fok közötti hőmérséklet nem okoz akkora kárt, mint a 0 fok alatti kemény fagy.
Az időjárás előrejelzések figyelemmel kísérése együtt jár a kertészkedéssel, ám néhány környezeti körülmény jellemzően fagyhoz vezethet.
A felhős éjszakák például segítenek "elszigetelni" a földet a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól, a derült égnek azonban hűsítő hatása is van, ami lehetővé teszi a hő légkörbe való távozását.
Ha szélcsendes az idő, akkor megint csak hidegebbre lehet számítani, hiszen a nagyon enyhe légmozgás miatt a melegebb áramlatok nem tudnak eloszlani a földön.
Persze nyilvánvaló, hogy a hőmérséklet a fagy fő tényezője, különösen akkor, ha nedvesség is van a levegőben, ami aztán elősegíti a jégkristályok képződését.
Hogyan védjük meg növényeinket a fagytól?
Végzetes lehet a növényeink számára, ám ha odafigyelünk és alkalmazzuk az alábbi praktikákat, akkor felvehetjük a harcot a fagyok ellen.
1. Vigyük be a cserepes növényeket
Ha az előrejelzések fagyokat jósolnak, akkor várjunk alkonyatig, majd vigyük be a cserepes növényeket, hiszen sokkal érzékenyebbek a hidegre, sőt, a gyökérzetük is sokkal könnyebben károsodik.
Válasszunk egy olyan helyet, ami nem túl meleg (ez fontos, hiszen a hirtelen hőmérsékletváltozás sokkot okozhat a növényeknek), például egy garázs vagy egy fészer ideális lehet.
Mielőtt bevinnénk őket, győződjünk meg arról, hogy nem betegek-e és nincsenek-e rajtuk kártevők - éppen ezért tartsuk őket távol a szobanövényeinktől.
Ha a fagyveszély elmúlt, akkor reggel, vagy délelőtt tegyük vissza őket a helyükre.
2. Öntözzünk délutánonként
Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de a talaj nedvesen tartása segíthet megvédeni a növényeket a hidegtől.
A nedves talajnak szigetelő hatása van, ami aztán éjszaka hőt sugároz felfelé. Ha az öntözés mellett döntünk, akkor mindenképpen délben tegyük, amikor már valamelyest melegebb az idő. (Itt nem a cserepes növényekről, hanem a szabadföldben élő növényekről van szó.)
3. Adjunk hozzá egy vékony réteg mulcsot
Ahogyan az embereknek jól jön egy vastag pulcsi a hidegben, úgy a talajnak is szüksége van valamire, ami megvédi a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól.
Használhatunk szalmát, faforgácsot - fontos, hogy ez ne kezelt fából származzon - vagy éppen leveleket, mulcsot, a lényeg az, hogy megfelelő szigetelést biztosítson.
nyírfa ága és lombja apróra darabolva ...
4. Egyes növényeket letakarhatjuk egy búrával is
Ezek a búrák harang alakú, műanyagból vagy üvegből készült védelem, amik segítenek melegen tartani a kisebb méretű növényeket.
Akár meg is tudjuk őket vásárolni, ám sok dolgot találhatunk otthon is, amik szintén jól tudnak funkcionálni.
Ilyen például egy használaton kívüli virágcserép, egy vödör vagy egy műanyag kanna/nagyobb vizes palack. Nincs is más dolgunk, csak este fejjel lefelé rátenni a kis növényeinkre.
Reggel viszont szedjük le, hogy hadd érje őket rendesen a napfény.
5. Használjunk takarót
A nagyobb növénycsoportok védelme érdekében takarjuk le őket takarókkal, lepedőkkel vagy törölközőkkel - ezek is pulcsiként szolgálhatnak nekik.
Mielőtt leterítenénk bármelyiket, tegyünk karókat a virágok közé, hogy amikor betakarjuk őket, akkor sátorszerű szerkezetet hozzunk létre.
A sarkokhoz tegyünk köveket vagy tégladarabokat, hogy ne fújhassa le a takarót a szél.
Közvetlenül sötétedés előtt takarjuk le őket, másnap reggel pedig távolítsuk el.
Ha folyamatos veszélyt jelent a kerteknek a fagy, akkor célszerű beszereznie egy újrafelhasználható, speciálisan erre a célra gyártott takarófóliát, fagyvédő fóliát, melyet kertészetekben, mezőgazdasági boltokban is lehet kapni.
Megoldást jelenthet a védekezésben, a megelőzés.
Amikor a kertetünket tervezzük, próbáljuk meg elkerülni az erősen fagyérzékeny növények ültetését, telepítését, különösen kerüljük az alacsonyan fekvő területeket.
Ugyanis minél jobban közelítünk a talajhoz, annál hidegebb a levegő, ezért érdemes emelt ágyásokba vagy olyan tartókba ültetni őket, amiket aztán könnyedén bevihetünk egy védett helyre.
japán kövérke cserépben ...
Viburnum davidii, törpe bangita levelei a fagy hatására összepöndörödnek ...
Kitartó ez a "tél"!
Kora reggel: (csak) -9 fok! (február 9.-én)
Eddig jelét sem mutatta, hogy itt van, most meg távozni sem akar!(nem baj, kell a hideg, ha csak ennyi is)
Napi friss, a kertemből:
-vakítóan csodás napsugarak, -9 fok,
-téli (örökzöld) bangita, Viburnum tinus ‘Eve Price’ bogyós termése(egyszerre vannak jelen a bimbók, a virágok és a termések),
erdei pajzsika elszáradt levelei most puha paplan a nagy hidegben, alattunk katicabogarak bújnak meg, melyek a lágy napsütésben, napközben ki-ki bújnak,
keleti hunyorok alatt, a tojáshéj darabok között már az "ifjúság" kukucskál: mikor lesz már tavasz?!
Szinte egész héten kitartott ez a késői "télies" időjárás.
Hétvégére már tavaszias időjárás vette kezdetét, ezért a kerti munkálatok is megszaporodtak és felgyorsultak.
Kiserdőben a nyírfák törzséről szedtem le a bátran és magasra felkúszó borostyán indákat, valamint az alattuk lévő területet rendeztem el, lehulló ágakat és kúszó boróka ágait aprítottam össze, ez került vissza talajtakarásnak, mulcsnak.
mulcsolás "saját lombbal", vagyis azok a növények aprítékai kerülnek vissza a talajfelszínre, melyek éppen ott, pontosan ott élnek/éltek ...
A viharos szél által letördelt nyírfa ágakat és kúszó boróka ágait aprítottam össze, ez került vissza talajtakarásnak, mulcsnak.
tóparti és vízi növények, sások visszavágása ....
Mivel a tó vize még keményen be volt fagyva, így nyugodtan és bártan rámehettem, hogy a sások szárait levágjam.
Most, így csupaszon pontosan látható a tó széle, körvonala.
7. hét (február 13.- február 19.)
Kerti munkák a hideg idő miatt kissé megcsúsztak.
Ezért csak az Ostorménfát (bőrzsinor, ostorfa) / Viburnum lantana-t vágtam vissza erőteljesen, az eperfa bókoló ágait nyírtam meg jelentősen, valamint két tuját alakítottam, illetve alsó ágait nyírtam feljebb, hogy alatta új növényekkel gyarapodhasson kertem növényvilága.
Igy most nagyon sok levágott ág, nyesedék halmozódott fel, melyet igyekszek majd a következő héten ágaprítóval feldolgozni.
Kertem már vágyakozva várja, hiszen a hidegben szigetel, melegen tartja a talajt, majd az elkövetkezendő meleg hónapokban hűvösen tartja és a csapadékot is segít megtartani.
A talajban és a talaj felszínén élő állatok nagy örömére pedig ezernyi lehetőség nyílik majd az elbújáshoz, védelemhez és a táplálék megszerzéséhez.
Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál gazdagabb a talaj élővilága.
Egy hektár jó minőségű, mély rétegű talajban akár 10-20 tonna élő gombasejt és ugyanennyi élő baktérium lehet.
Vagy más szavakkal: 1 g talajban 100 milliónál is több baktérium élhet (mennyiségüket és faji diverzitásukat számos tényező befolyásolja).
Miért hasznos ez egy kertészlány számára?
A talajban élő élőlények szerves anyagokat bontanak le, így hozzájárulnak ahhoz, hogy a növények a számukra fontos ásványi tápanyagokat fel tudják venni a gyökereikkel.
Egyes gombák és baktériumok közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a növények gyökereivel, a növényektől szerves anyagot (táplálékot) kapnak, cserébe ásványi anyagokkal látják el a növényt: ezt nevezzük szimbiózisnak.
Egysejtű algák és állatok is élnek a talajban. Az algák a felszín közelében találhatók, és ugyanúgy szerves anyagot termelnek mint a termesztett növényeink. Az egysejtű állatok főleg baktériumokkal vagy szerves törmelékkel táplálkoznak.
A talaj életében igen fontosak a szemmel szinte nem, vagy alig látható ízeltlábúak és férgek (ugróvillások, ikerszelvényesek, kerekesférgek). A gombák és baktériumok számára addig nem hozzáférhető a talaj felszínére került növénymaradvány, amíg az fel nem aprózódik és a talajba nem jut. Ezek az egészséges talajban nagy számban és változatosságban előforduló parányi állatok ebben „segítenek”: miközben rágcsálnak és fogyasztják a növénymaradványokat, előkészítik azt a gombák és baktériumok számára is. Egyben nagyon fontos indikátor szervezetek, jelzik nekünk embereknek a talajállapot változásait.
Ne feledkezzünk meg a földigilisztákról sem. Nem is gondolnánk, hogy ezekből a gyűrűsférgekből is milyen sok faj él talajainkban.
A földigiliszták szerves törmelékkel táplálkoznak és gyakran feljönnek a talaj felszínére, hogy növénymaradványokat vonszoljanak a járataikba.
Mindeközben a talaj porozitását növelik, az ürülékük apró, morzsás szerkezetűvé teszi a talajt, amely így sokkal jobban ellenáll a csapadék talajszerkezet-romboló és feliszapolódást okozó hatásának.
gombák és földigiliszta által kitúrt föld ...
Múlt héten és a héten is lelkesen dolgoztam a kertben.
Lágyszárú évelők szárainak visszavágásával végeztem, de mivel ez a februári hónap már lassan szélsőségesebb, kiismerhetetlenebb lesz, mint kedvenc hónapom, az április, ezért csak óvatosan és megfontoltan tevékenykedek kertemben.
Nem metszettem még a fás szárú évelőket, virágzó cserjéket, a rózsákat, a hortenziák különböző fajtáit sem, hiszen még lehetnek keményebb fagyok is.
lágyszárú évelők visszavágása után ...
jól szellőző zsákban gyűjtöm az aprítékot, melyet ugyanoda szórok majd vissza, ahonnan felszedtem ...
krókuszok a fűben, erőteljesen hajtanak már ...
lesz mit aprítanom jövő héten is ...
8. hét (február 20.-február 26.)
Hét elején meglepően kellemes, tavaszias időjárás uralkodott. Nagy kedvem és lehetőségem volt, hogy a kert további területeit is felkészítsem a tavaszra.
Folytattam a mulcsolást és a dekorációs aprítékok kiszórását.
komposztáló felé haladva, a lépőkövek közötti területet szórtam fel fenyő- és bangita ágak aprítékával ...
Mivel ez az apríték szerves anyag, idővel lebomlik, ezért ezeket folyamatosan (minden évben) pótolni kell.
Itt a dekoráció az elsődleges szempont, valamint az, hogy száraz lábbal eljutni a komposztálóhoz, esős időben se legyen sáros, vagy vizes a cipő.
Itt a cél nem a mulcsolás, vagy mélymulcsos felület létrehozása.
hóvirágok még mindíg nagyon szépen virágoznak. Körülötte, talajtakaróként, az eperfa csodás sárga ágrendszeréből "készült" a mulcsolás ...
mintha arannyal szórtam volna fel a területet ...
húsos som (Cornus mas) lassan kibontja virágait a méhecskék nagy örömére ...
friss, tavaszias idő, a Hortenziás pihenő környéke ...
Kertemben mindennapos feladat/munka a mulcsolás.
Sokszor kérdezitek, hogy mivel, milyen anyagokkal lehet mulcsolni, talajt takarni?!
Válaszom erre: szinte mindennel, ami a kertben megtalálható.
Kertemben a talaj takarásának nemcsak dekorációs célja van, nemcsak azért, hogy a kertemben keletkező "hulladékot" hasznosítsam, hanem (mindezek mellett) sok-sok haszna, előnye van ennek a fajta talajtakarásnak.
Elfelejthetjük az ásást és a locsolást, ha mélymulcsozunk
A mélymulcsos módszer tulajdonképpen talajfelszínen történő komposztálás.
A mélymulcsozás hatékony megoldást jelent azok számára, akik az ökológiai és biológiai gazdálkodást kis földterületen végzik. Ez az új kertművelési módszer egyszerre kíméli időnket, fizikai erőnket, pénztárcánkat és környezetünket is egyben.
mulcsozás a szárnyas kecskerágó alatti területen, saját ágrendszerének és a mellette élő babérmeggy levelének és ágrendszerének aprítékával ...
A mélymulcsos módszer tulajdonképpen talajfelszínen történő komposztálás.
A módszer eredménye, hogy többé nem kell ásnunk, locsolnunk, gyomlálnunk, műtrágyákat alkalmaznunk, sőt pár év elteltével a vegyszeres növényvédelmet is mellőzhetjük.
Hogyan készítsünk mélymulcsot?
(folyt.köv.)
Virágágyás: kora tavasszal a lágyszárú évelők szárait visszavágtam, ezek nyesedékeit visszaszórtam a talajra, majd vékony réteg fahamuval és komposzttal takartam ...
Úton, a fentarthatóbb kertek felé ...
A mélymulcsozás hatékony megoldást jelent az ökológiai és biológiai gazdálkodást kis földterületen végzők számára, kiskertekben, magánkertekben, városi kertekben egyaránt.
Ez az új kertművelési módszer egyszerre kíméli időnket, fizikai erőnket, pénztárcánkat és nem utolsó sorban környezetünket is.
Lessük el, a Természet hogyan csinálja:
Az erdőben a lehulló lombozat betakarja a talajfelszínt, megvédve ezzel a fagytól, a kiszáradástól, az eróziótól. A lehullott levelek hosszabb idő elteltével humuszt képeznek, amely tápanyagforrásul szolgál a növények számára. Továbbá hasznos a parányi élőlényeknek és a mikroorganizmusoknak is egyaránt, amelyek rendkívül fontos szerepet játszanak az egészséges talaj kialakításában.
A mulcsozás nem új keletű dolog, azonban a hagyományos módszerrel lerakott talajtakaró legtöbbször nem felel meg a komposztáláshoz szükséges feltételeknek. Sokszor túl laza vagy túl tömör, túl nedves vagy túl száraz lesz a takaró, és a levegőztetés is problémát jelenthet.
növényágyás/virágágyás felszínére visszaaprítva a levágott lágyszárú évelők nyesedéke, komposzttal betakarva ...
A mélymulcsozás pontosan ezekre a problémákra ad megoldást.
Alapja, hogy: a felszín borítása folyamatos, így megtartja a vizet, megújítja a talajt, és nem termel szemetet, hiszen a módszer a kertben keletkező összes zöldhulladékot hasznosítja.
A mélymulcsozás megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Kiegyenlíti a talajfelszín szélsőséges napi hőingadozását, ráadásul még a gyomnövényekkel szembeni harcunkban is segítségünkre van.
a felesleges aprítékot akár gyűjthetjük is jól szellőző zsákban, a komposztálódási folyamatok során idővel újra kiszórhatjuk ...
Az ember megzavarja ezt a természetes folyamatot, hiszen ősszel nem betakarja, hanem a szántással, ásással kitakarja a talaj felszínét, másrészt pedig eltávolítja a legtöbb vegetatív növényi részt.
A védőtakarójától megfosztott földfelszín számos környezeti hatásnak ki van téve, így folyamatosan romlik a minősége.
Az eltávolított elhalt szerves anyagokra ugyanakkor szükség lenne, hiszen ezek elégítenék ki a termesztett növények tápanyagigényét. Ha ezek nincsenek, akkor a szükséges tápanyagot műtrágyával kell pótolni.
A mélymulcsos módszer tulajdonképpen talajfelszínen történő komposztálás. A módszer eredménye, hogy többé nem kell ásnunk, locsolnunk, gyomlálnunk, műtrágyákat alkalmaznunk, sőt pár év elteltével a vegyszeres növényvédelmet is mellőzhetjük.
lehullott lombok, ágnyesedékek, zöld és száraz anyagok vegyesen ...
A talajforgatásos technológiák azért járnak mindenképpen gyomosodással, mert a természetes szukcessziót minden szántás és ásás után újraindítják. Ez tulajdonképpen a természet válaszreakciója.
A komposzthagyó, talajborításos földművelés során a gyomosodás 15–20%-ra is csökkenthető. Erre a mennyiségre azonban szükség is lehet, hiszen védőnövényként is van szerepük a növénytermesztésben.
Forrás: greendex
változatos és gazdag talajélet ....
A humusz képződésének új szemlélete
Egy 2016-os kutatás szerint nem a növények határozzák meg a termékeny talaj humusztartalmát, hanem a talaj mikrobiológiai összetétele. Kökény Attila írása.
"... Az egészséges talaj gazdag humuszban, de a tudósok számos elmélet felállítása után még mindig nem értik teljesen, hogyan alakul ki ez a szerves anyag.
Egy kutatócsoport a New Hampshire-i Egyetemről (UNH) azonban olyan bizonyítékot mutatott be, amely szerint a mikrobiális biomassza – és nem a növények – a legfőbb kiindulópontja a talajban található stabil szénkészletnek. ...
Az UNH kutatói a tanulmányban azt állítják, hogy a talaj szerves szénkészlete az elhalt mikrobiális sejtekből és melléktermékekből halmozódik fel, ahogyan ezek az élőlények a táplálkozás során elfogyasztják a növények gyökereit, szármaradványait (és az egyszerű cukrokban gazdag gyökérváladékokat), nem pedig magukból a növényekből, mint azt korábban feltételezték.
A korábbi tudományos álláspont szerint a talaj szervesanyag-készletének gyarapításának legjobb módszere, ha lelassítjuk vagy megakadályozzuk a lebomlást olyan növények használatával, amelyet a talajban élő mikrobák nehezen tudnak hasznosítani. Az elképzelés az volt, hogy a bomlás nélküli növényi részek fokozatosan alakulnak át a talaj szerves anyagává, különösen, ha a mikrobiális közösség inaktív. Azonban ez a szervesanyag-készlet, a lebomló növényi részek nem tartanak sokáig és a szerves anyag gyorsan eltűnik szén-dioxid formájában, néha akár egy éven belül is.
Ezért megválaszolatlan maradt a kérdés: hogyan hozzunk létre éveken vagy évtizedeken át stabilan fennmaradó szervesszén-készletet, amely kritikus fontosságú az egészséges és termékeny talaj fenntartásához? ...
A talaj szervesanyag-tartalma, a humusz hatalmas széntartalék – legalább kétszer annyi szenet tartalmaz a talaj még mindig, mint a légköri szén-dioxid készlet.
Ezáltal a talaj szervesanyag-tartalmában már egészen kis változások jelentős hatással lehetnek a légköri szén-dioxid, az üvegházhatást okozó gáz kritikus mennyiségére.
A talaj szerves anyaga szintén alapvető fontosságú a növények növekedéséhez és a mezőgazdasági rendszerek egészségéhez....
A csökkentett talajművelés és a változatos takarónövények használata, amelyek összetett mikrobiális életközösséget képesek kialakítani és fenntartani, továbbá a humuszkomplex-képző mikrobiális szervezetek mind fontos elemei a talaj szénmegkötésének és ezáltal a termékenység fokozásnak.
A humusz automatikusan nem a trágyából vagy a szármaradványból fog keletkezni, ott kell lennie annak a humuszképző mikrobiális közösségnek, amely képes tartós szerves anyagot létrehozni.
A mikrobiális szervezetek legfontosabb tápanyaga pedig a gyökérváladékok egyszerű szénalapú vegyületei, amelyek segítségével az összetett takarónövény-programokat alkalmazók dinamikusan emelhetik a talajuk széntartalmát, akár homokon, akár agyagon...."
Kökény Attila írása.
színes őszi lombok talajtakaráskén, de akár dekorációs célnak is tökéletesen megfelel ...
Dekoratív és hasznos!
9. hét (február 27.-28.)
Cserepes növények mulcsolása is folytatódik:
oszlopos fekete ribizli és mulcsolása ...
bogyós orbáncfű ...
teraszon élő cserepes növények ...
Ágdarabolás: gyertyánfa, csörgőfa, tűzjuharfa vesszői ... lesz mit aprítani hétközben ...
piros vesszejű som metszése utáni talajtakarása ....
a vékonyabb ágak a japán dérbabér mellé kerülnek dekorációként ...
tulipánok törnek magunknak utat a vastag avar alól ...
9. hét (február 27-28. - március 5.)
Hét elején a kedvező időjárásnak köszönhetően tovább folytattam a metszéseket.
eperfa metszése után, szinte szoborszerű, műalkotás szerű formát kapott ...
Keleti hunyorok szépen szaporodnak ...
Hunyorok kertemben már elkezdtek virágozni, de még nagyon az elején tartanak.
Éppen ezért ilyenkor van itt az ideje a beteg, elszáradt levelek levágásának, így a virágok is jobban érvényesülnek.
Egész télen tojáshéj örleménnyel tápláltam, most, kora tavasszal jött el az ideje, hogy komposzttal szórjam meg földjének tetejét. Igy ápolt, rendezett külsőt kölcsönöz a területnek.