Szeretem az ..."ilyen volt-ilyen lett".... történeteket.
Nemcsak visszaemlékezés, egyfajta időutazás, hanem jó látni, hogy honnan indult a kert bizonyos része, egy adott kertrészlet honnan hová fejlődött, alakult....
Ezek az átalakulások legtöbbször spontán jöttek.
Kialakításuk sokszor nem volt szándékos. Nem volt "kockás papíron" megtervezve. Gyakran a szükség hozta, vagy a véletlen, esetleg a Természet segédkezett kialakításában.
Segített és súgott, mint például a Hortenziás pihenő esetében is.
Kertem ezen "lakószobája" a legmélyebben fekvő-, és a legnedvesebb területe.
Valamikor a gyerekek játszótere volt hintával és homokozóval.
Mára a terület arculata és funkciója jelentősen megváltozott.
Kora tavasszal, amikor a növények még félálomban ... (lent)
lassú ébredezés, amikor az egynyári nefelejcsek veszik át az uralmat ... (lent)
majd nyáron egyre dúsabb a kert ezen része ... (lent)
nyáron megjelennek a különböző hortenzia fajták is ... (fent)
nyár végén az elszínesedő virágokkal ... (fent)
Ősszel pedig elszínesedik, lecsendesedik a kert, pihenőre tér ... (fent)
Télen, december közepén, deresen (fent) és ködös, párás levegőben (lent).