Július

Július / Szent Jakab hava / nyárhó / áldás hava

A július régi római neve „Quintilis” volt, az esztendő márciussal kezdődött, s így a július az „ötödik” (quintus) hónap volt. 

Amikor azonban Julius Caesar (Krisztus előtt 45-ben) végrehajtotta a naptárreformot, akkor az ő tiszteletére (miután ő ebben a hónapban született), róla nevezték el ezt a hónapot.

Az elmúlt nyári hónapok őrült kánikulája, és alapvetően a kiszámíthatatlan időjárás nem kedvez a növényeknek, ráadásul a kertészek feladatát is jelentős mértékben megnehezíti. 

Az aszályos nyári hónapokban a legnagyobb feladatot az öntözés jelentette. Ez (az egyszerűségének ellenére) nagy kihívást jelenhet minden kertész számára. 

A profi kertészek legtöbbször a korai órákban, a hajnali időszakban locsolnak, mivel így napközben van ideje elpárologni a víznek, a növények leveleiről. 

Sokan öntöznek este, bár ez kevésbé jó megoldás, mivel gyakori lehet a gombásodás megbetegedések száma. 

A nedvesség megőrzésének érdekében ajánlatos, ha a locsolás mellett mulcsot szórunk a növények töve köré.

Az egészségesebb gyep érdekében tanuljunk meg mélyebben (hosszabb ideig) és ritkábban öntözni! 

Elég hetente egyszer vagy kétszer, de akkor alaposan! 

A mennyiség természetesen változhat a helyi időjárási viszonyoktól, a talajtípustól, a fűfajtól is. 

Ha ritkán és mélyen öntözzük, akkor a fű gyökerei mélyebben kezdnek el nőni a talajban. 

(Fontos megemlítenem, hogy kánikulában, csak akkor, de akkor is a legnagyobb hőségben -35 fok környékén- szabad naponta locsolni a gyepet, de ilyenkor is inkább csak a homokos talajon! 

De a homokos talajt érdemes és ajánlatos feljavítani, így sokkal eredményesebb lesz a locsolás)

A néhány perces "kutya futtában" való locsolás nem öntözés, de a másik végletbe sem szabad esni, hogy vízben álljon a kert. 

Figyeljünk arra, hogy csak annyi vizet öntözzünk ki, amit elbír a talaj, és ami fel tud száradni a következő locsolás előtt. 

(Számos gyom kedveli az állandó, nedves környezetet. Ilyen az egynyári perje és a muharfélék is, amelyek augusztusban rendre elfertőzik a kert.)

Tilos a füvet nyári időszakban este öntözni! 

A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket. 

Júliusban a fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb, és 4-5 centi alá ne menjünk a legmelegebb hetekben, hogy elkerülhessük a szálak kiszáradását és a pázsit sárgulását. 

A korábban kiszáradt foltokat ne most pótoljuk, mivel a magokból ilyenkor jóval kevesebb hajt ki.

Nagyobb esők után vagy, ha többet locsolunk természetesen a gazok, gyomok is hamarabb nőnek ki a kertben, amikért érdemes rendszeresen kihúzni, hogy ne fajuljon el a helyzet.

Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a növények fényigényére és mivel ilyenkor nagyon erős lehet a napsugárzás jó, ha az ablakban vagy a teraszon, erkélyen tartott növények nem érintkeznek közvetlenül a déli órákban napfénnyel, hanem félárnyékos helyre tudjuk őket tenni. 

Esetleg napvitorlával, vagy napernyővel is védhetjük növényeinket.

Amire érdemes még figyelni, hogy locsoláskor ne közvetlenül a növényre, a növény levelére öntsük a vizet, hanem a cserép alá helyezett tálkába. 

Itt is jó megoldás, ha alaposan, áztatva locsolunk ritkábban. 

Növényeinket inkább cserépben, dupla cserépben, vagy terrakotta edényekben neveljük, a műanyag virágtartókban a föld hamarabb felmelegszik, nem tud benne párologni a föld.

A kertben töltött idő nagyon jó hatással van az emberre, ám a nyári erős UV sugárzástól jobb, ha megvédjük magunkat. 

Állítsunk napernyőt, napvitorlát és árnyékoljuk a kert pihenésre, üldögélésre használt részeit.

A rózsáinkat a fővirágzás után metsszük vissza. 

Ne hagyjuk a növényen a sérült (viharos szélben, erős esőzéskor megtépázott), illetve beteg (pl.: lisztharmat, levélfoltosság) hajtásokat se!

A díszfák, bokrok, sövények nyári metszését, újraformálását szinte egész nyáron, folyamatosan végezhetjük. 

Ha nincs aszály és kánikula, akkor épp időben vagyunk a tűlevelű és örökzöld sövények metszésének, amelynek során a növények tetején és két oldalán fejlődött hajtásokat kurtítsuk meg, alakítsuk a kívánt formára őket.

Száraz időben metszünk, esős, párás időben a metszést halasszuk el, mert a gombás megbetegedéseknek csak kedvezünk így!

Komposztáljunk minden növényi szerves anyagot, ami a kertben a fűkaszálás, gyomlálás, kapálás, metszés, zöldmunkák során keletkezik. A lenyírt fű ezenkívül felhasználható szerves talajtakarásra is: terítsük a kiszárított fűkaszálékot a veteményeskertbe, a dísznövények köré!

Legnagyobb számban ilyenkor, júliusban a levéltetvek különböző fajai támadják meg a  növényeket, amelyeknek egy év alatt akár 10-12 nemzedéke is kialakulhat.

A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. 

Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem lehet minden esetben hatékonyan védekezni.