Április elején már ébredezik a természet, a tavasz beköszöntével pedig el kell kezdeni a kerti munkák egy részét nekünk is.
Első lépésként érdemes körbejárni a kertet, hogy feltérképezzük, melyik növény szorul extra támogatásra a hidegebb hónapok után.
Osszuk csoportokba a növényeinket – fák, cserjék, gyümölcsök, zöldségek stb – mivel mindegyiknek más-más igénye van, másként kell őket gondozni.
Ha ezzel megvagyunk, kezdjük a munkát azzal a csoporttal, amelyiknek a legnagyobb szüksége van a gondozásra.- ahol már akár késésben vagyunk! Ha a talaj kiszáradt, nem saras és nem fagyos, minden növény ültethető.
A kiültetéshez felhős napokat válasszunk.
Fontos, hogy a növények gyökereit előzetesen beáztassuk.
A dézsás növényeket egyszerűen merítsük egy vízzel telt edénybe, és várjunk, amíg már nem szállnak fel levegőbuborékok.
A szabad gyökerű növényeket engedjük, hogy teljesen megszívják magukat.
Áprilisban számos egynyári virág magja már vethető (pl.: őszirózsa /Callistephus, szürkés ördögszem/Scabiosa canescens).
A nagyobb méretű egynyári virágokat enyhe időben már ki lehet ültetni cserépbe, balkonládába. Időszerű a gyeppótlók, talajtakarók és a június után virágzó évelők tőosztása.
A többi évelőt jobb, ha virágzás után vagy ősszel osztjuk szét, különben megakadályozzuk vagy korlátozzuk a virágzást.
Ha nincs nagy gond a pázsitunkkal, akkor is ráfér a tavaszi frissítés A gyepápolás első lépései: az esetleges őszi, téli hónapokban a fűben maradt lombok gereblyézése, gyep szellőztetése, újra átgereblyézése, majd fűnyírás.
Esős időben végezzük az alaptrágyázást, ill. nitrogénben gazdag tavaszi trágyázás szerves trágyával, levélkomposzt kiszórása (beöntözés, ha nem esik az eső).
Az első fűnyíráskor semmi esetre se vágjuk le a tavasszal virágzó hagymások leveleit (nárcisz vagy krókusz), a leveleknek először vissza kell húzódniuk.
Április végén lehet kezdeni a fűmag vetését, vagy felülvetését.
Napos időben a balkon- és dézsás növényeket is szoktathatjuk a szabad levegőhöz, de ne tegyük ki erős napsugárzásnak, vagy a bolond áprilisi szélnek.
Itt az ideje elkezdeni a kártevők elleni védelmet. A gyümölcsfákon hamar megjelennek az év első kártevői.
Pontosan ezért érdemes figyelni: ha azt vesszük észre, hogy a fiatal hajtások szárazak és lekonyulnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fát megtámadta valamilyen kártevő.
Ahol kell, végezzünk még permetezést, főleg monilia ellen, a csonthéjasok esetében. A levéltetvek is megjelennek már. Megelőzés képpen sárga lapot helyezzünk ki, vagy ragasztó csíkokat a fák törzse köré.
A giliszták már megmozdultak, hozzájuk hasonlóan a talajlakó kártevők is feléledtek és az első szárnyas cserebogarak is felreppentek.
A kártevők tavasszal éhesen, rágásra készen bújnak elő és rögtön károsítanak (pl.: ormányos bogarak).
Védekezés nematódákkal, pl.: Nemastar és Nematop)
Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ilyenkor azonban tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra, akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is.
Méhkímélő technológiát folytassunk (esti permetezés).
Telepítsünk minél több, a helyi környezethez alkalmazkodó gyümölcsfát, melyek kevesebb permetezéssel is bőségesen teremnek! Melléjük alakítsunk ki méhcsalogató virágos foltokat a kertben.
Apróságnak tűnhet, de nagyon sokat tehetsz azzal, ha segíted a méhek munkáját. Rohamtempóban pusztul a méhpopuláció.
Ha ezek a rovarok kipusztulnak, nem lesz, aki beporozza azokat a virágokat, amikből később a zöldségek, gyümölcsök teremnek.
(Sir David Attenborough hívta fel a figyelmet egy posztjában arra, hogy gyakran megyünk el olyan méh mellett, amiről azt feltételezzük, hogy elpusztult. A legtöbb esetben a rovar szimplán kimerült, mi pedig könnyen segíthetnénk neki, hogy tovább tudjon "dolgozni". Egy kanál cukros víz elég, hogy a méh, újból erőre kapjon, mivel az édes folyadék a nektárhoz hasonlóan stimulálja a méhek szervezetét.
Ha megteheted, cselekedj te is hasonlóan!)
Akár a kertben, akár a teraszon akarjuk nevelni fűszernövényeinket, figyeljünk oda a részletekre. A téli pihenő után a citromfűnél végezzünk tőosztást, majd a hajtásokat vágjuk vissza.
A borsmenta esetében is végezhetünk szaporítást, nála a gyökérsarjakat kell leválasztani és új cserépbe ültetni.
Ha snidlinggel próbálkozunk, szintén tőosztást végezzünk, majd kisebb csokrokat összefogva ültessük őket cserépbe.
Az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring és a zsálya szaporítási módszere a dugványozás, tehát ha a meglévő növény csúcsáról levágott 10-15 cm-es hajtást ültetjük el.
Ha évelő fűszernövényt ültetünk, mint például a zsálya, rozmaring, menta, levendula, érdemes évente átültetni őket egy nagyobb cserépbe.
Mentát mindenképpen cserépbe ültessük, mert nagyon agresszív, gyorsan terjed.
Rengeteg fajta féle mentát kaphatunk már a kertészetekben, érdemes aromás, fűszeres, gyümölcsös változatokat is beszerezni. Akár egy kis gyűjteményünk is lehet a balkonon, vagy a teraszon.
Érdemes figyelmet szentelni a balkonládákra és egyéb cserepes virágokra a kertben.
Vegyük szemügyre a növényeket: elég hely van számukra vagy átültetésre szorulnak?
Mielőtt nekilátunk az ültetésnek, nézzük át a ládákat, sőt nem árt őket kimosni és friss virágfölddel feltölteni.