Növényvédelem ... növényekkel ...
Növényvédelem növényekkel
(Csalinövények alkalmazása)
magaságyásban: paradicsom, bazsalikom, Tagates (+olla csepegtető)
Manapság divat lett mindent permetezni, minden ellen védekezni, növényvédő szerekkel, mérgekkel védeni növényeinket, terményeinket.
Pedig ennél rosszabbat, károsabbat nem is tehetnénk, sőt, nagyobbat nem is tévedhetnénk!
Legújabb trend: növényvédelem növényekkel!
"A kémiai növényvédelem fénykora a nagytáblás mezőgazdaság kialakulásával kezdődött.
Csakhogy a föld egy megújuló erőforrás, amit nem lehet a végtelenségig vegyszerekkel tömve kihasználni.
Így van ez még a kiskertnél is, sőt!
A ház körül kell a legjobban figyelnünk arra, hogy a lehető legtovább legyen alkalmas a kert a ház lakóinak táplálására.
Évezredeken át a fenntarthatóság szót nem is ismerték, hiszen minden az volt: az utolsó szegtől a kertben termő zöldségig, sehol nem keletkezett hulladék, vagy a környezetre káros anyag.
Nemhogy növényvédők!
Kártevők pedig akkor is voltak már, ezért nézzük meg, hogyan védekezett az ember ellenük.
Leginkább úgy, hogy olyan növényeket ültetett egymás mellé, amelyeket a különféle élősködők, rovarok és bogarak kevésbé bírtak.
Például a gilisztaűző varádicsot, amelynek semmi dolga nincs a földi gilisztákkal, ellenben az emberben itt-ott megjelenő galandféregre – állítólag – jó.
Akkor mit keres a kertben?
Hangyák és legyek ellen rendkívül jól használható!
A snidling sem csak a reggelihez hasznos, hanem a veteményes köré ültetve a levéltetvek ellen nyújt védelmet. Csak úgy, mint a kapor, amely különleges képessége, hogy a levéltetvek ellenségeit édesgeti az ágyásainkhoz.
Csigák ellen a hagyma és a mustár válhat be.
A fokhagyma sem csak a vámpírokat űzi messze a paradicsomainktól, hanem a rágcsálókat és a lisztharmatot is...."
Forrás: greendex.hu
Csalinövény
(Kertlátogatáson, nyitott kertnapok alkalmával rendszeresen szóba kerül.)
Természetes kert, vad-kert, természethű kert, természet közeli kert, ezekben a kertekben működik!
Ám ezeket a meghatározásokat hallva a hobbikertészek elhanyagolt, gazos, gyomos, kártevőkkel teli, fűnyírót és metszőollót nem látott, összességében elhanyagolt kert jut az eszükbe.
A természetes kert (többek között a Zöld pagony is), egy olyan kert, ahol megtapasztalhatjuk a város szélén is az élővilág és a növényvilág sokszínűségét.
Egy ökologikusan kialakított (a természethez igazodó) kert legfőbb jellegzetessége a sokszínűsége, mely a helyi körülményekhez leginkább alkalmazkodó növényfajokból és állatvilágból áll.
Hogyan csalogassuk a ragadozó rovarokat a kertbe?
Ernyősvirágzatúak remek csalinövények (pl: csíkos poloskákat vonza)
Például „segítő növények”-kel, vagy „csalinövények”-kel!
A ragadozó rovarok a növényevő rovarok ellenségei, tehát a kertészek barátai.
A konyhakertben garázdálkodó kártevőknek - legyenek levéltetvek, lepkehernyók vagy bogarak - mind-mind léteznek a természetes ellenségeik.
Ahhoz, hogy mellőzni tudjuk a kémiai (például vegyszeres permetezés) védekezést, kertünkbe kell csalogatnunk a számunkra hasznos rovarvendégeket.
Egyszerű a megoldás, ültessünk a konyhakert és díszkert megsegítésére csalinövényeket, csalogató növényeket.
„Segítő növényeket” pedig a talaj egészségének fenntartására és nem utolsó sorban kertünk és saját magunk örömére.
A leggyakoribb ragadozó rovarok a kertben a fátyolkák, a katicák, a pókok, az imádkozó sáskák, a zengőlegyek, a fülbemászók, a fürkészdarazsak és a futóbogarak.
katicabogár rózsafejen ...
Érdekes tény, hogy a ragadozó rovarok sem csupán állati eredetű táplálékot fogyasztanak, néhány illatos virággal le lehet őket venni a lábukról.
Ahhoz, hogy a hasznos rovarok energiát gyűjtsenek a ragadozáshoz (vagy szaporodáshoz), maguk is megkívánnak némi szénhidrátban gazdag virágnektárt és pollent (amelyek értékes fehérjéket tartalmaznak számukra).
Nem mindegy persze, hogy mit ültetünk: egyes növények sokkal jobb nektár- illetve pollenforrásnak bizonyulnak társaiknál.
A leghasznosabb, legtermészetesebb növények (a teljesség igénye nélkül), közös vonásuk, hogy nemcsak hasznunkra vannak, hanem könnyen nevelhető, strapabíró fajok, így kezdő kertészkedők is bátran ültethetik őket.
Kék búzavirág - Centaurea cyanus
Nem is gondolnánk, hogy ez a gyönyörű kék vadvirág különleges nektárkészletet halmoz fel leveleiben, a virágzási időn kívül is. Nektárjának cukortartalma is kiemelkedően magas (75%), ami különösen vonzó a katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak számára.
Vessük el magjait késő ősszel vagy kora tavasszal, így nyár elejére kékben pompázhat a konyhakert.
Fülesternye - Lobularia maritima
Ez a 15 cm magas, párnás növekedésű egynyári dísz kiváló konyhakerti köztes növény.
Bódító mézes illata magához csalogatja a levéltetvekkel táplálkozó fürkészdarazsakat. Vethetjük magjait saját kezűleg is, de áprilisban - viszonylag olcsón - már virágos palántáit is megvásárolhatjuk.
Kerti borágó - Borago officinalis
Egynyári, ragyogó kék virágú, ehető, uborkára emlékeztető zamatú dísznövény, amelyhez különösen a hasznos bogarak vonzódnak.
A zöld fátyolka - igazi levéltetű-vámpír - kimondottan kedveli a borágót, gyakran helyezi tojásait a szőrős levelekre.
Izsópfű – Agastache60 cm magasra növő évelő, feltűnő ibolyakék virágzattal, ami vonzza a pillangókat és a hasznos rovarokat egyaránt.
Napos, meleg helyre ültessük, télen takarjuk be a tövét mulccsal.
Ánizsillatú izsópfű (Agastache foeniculum) A veteményeskertbe ültetve elűzi a káposztamolyokat.
Festő pipitér - Anthemis tinctoria
Ez a magát mindenhol jól érző évelő sárga virágaival számos kulcsfontosságú rovart csal a kertünkbe. Az elvirágzott hajtások folyamatos szedésével ismételt virágzásra késztethető a növény, 2-3 évente pedig szétültetve szaporítható.
Facélia - mézontófű
A legkiválóbb mézelő növény, nem mellesleg gyökérzetének fonálféreg ölő (nematicid) hatása miatt értékes a vetésváltásban is.
Mustármag
Gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket.
Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt.
Lórom, lósóska vagy egyszerűen sóska (Rumex)
Virágzata a levéltetveket vonza magához. Inkább ide látogatnak a hangyákkal együtt.
Igazi csalinövény!
Kertemben a vadmurok: vadvirágok ültetése, növénydiverzitás növelése.
További növények:
Bazsalikom (Ocimum basilicum)
Koriander (Coriandrum sativum)
Kukorica (Zea mays)
Kapor (Anethum graveolens)
Büdöske (Tagetes sp.)
Napraforgó (Helianthus annuus)Pipacs (Papaver rhoeas)
Évelők:
Macskamenta (Nepeta sp.)
Kakukkfű (Thymus sp.)
Levendula (Lavandula angustifolia)
Menta (Mentha sp.)
Lestyán (Levisticum officinale)
Édeskömény (Foeniculum vulgare)
Kasvirág (Echinacea sp.)
Cickafark (Achillea sp.)
Szurokfű (Origanum vulgare)
Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)
Menyecskeszem (Coreopsis sp.)
Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)
Csicsóka (Helianthus tuberosus)
nagyvirágú büdöske ...
A csali növények használata teljesen kiküszöböli a rovarkártevők problémáját?
Valószínűleg nem, de ha minél változatosabb a növény- és állatvilág kertünkben, akkor biztosan közelebb kerülhetünk az ideális, természetes kert megvalósításához!
A büdöske kitűnő csalinövény és segít a kártevők elleni harcban is.
Ültethetünk belőle a veteményesbe, ahol a gyökerei által kibocsájtott vegyület segít a fonálférgek elleni védekezésben.
A megfelelő hatás érdekében legalább 3 hónapon keresztül a területen kell növekedniük a bársonyvirágoknak.
Mivel a büdöske nagyon népszerű a csigák körében, számukra egyfajta csalinövényként szolgál. A salátaágyásból is könnyebb eltávolítani a csigákat, ha mind összegyűlnek a büdöske körül.
Nem túl szép név, a büdöske, még becézve sem, de tény, hogy maga a virág egy jellegzetes illatot bocsájt, ki magából ám ez az illat távolt tartja a szúnyogokat és kártevőket kertünkből.
Így a biokertben is nagy hasznát vesszük ennek a kis sárga szépségnek.
Hazájában, Mexikóban vadon élő növény.
A bársonyvirág szinte bármilyen talajban és virágtartóban szépen fejlődik nagyon igénytelen kerti dísznövény. Ám ne tévesszen meg minket az igénytelensége, mert csoportosan ültetve az egyik legszebb színfolt lesz kertünkben, vagy erkélyünkön.
Ha folyamatos virágzást szeretnénk elérni az elnyílt virágokat rendszeresen távolítsuk le a tőről, de ne felejtsük el a magokat begyűjteni. A növény szinte tavasztól késő őszig folyamatosan nyílik.
Ne feledjük: ne csak a virágágyásba, hanem a konyhakertbe is ültessünk belőle!
Összegezve:
Miért ültessünk kertünkbe bársonyvirágot?
1. A bársonyvirág bizonyítottan gazdag nektárforrást jelent a pillangók számára, ezért tökéletes választás, ha pillangócsalogató kertet szeretnénk.
2. A virágok élénk színéért felelős festékanyagok Európa-szerte jóváhagyott ételszínezékként kerülnek felhasználásra.
3. A bársonyvirág természetes rovarriasztóként hat: távol tartja a különböző férgeket és egyéb kerti kártevőket.
Ha a paradicsom, padlizsán, paprika vagy burgonya köré, illetve közelébe bársonyvirágot ültetünk, egészségesebb növényekre és gazdagabb termésre számíthatunk.
4. A bársonyvirág erős, átható illata megakadályozza, hogy a nyulak, őzek és rágcsálók megegyék a kerti növényeinket.
5. A bársonyvirág gyógyászati célokra is felhasználható. Egyes fajtáit antiszeptikus hatásuk miatt lábgombásodás, harapások és csípések kezelésére használják.
TIPP: A büdöske a kerti rózsákat megtámadó ún. rózsahervadás kiváló ellenszere is.
(A gyenge hajtások, kis levelek és kis számban megjelenő virágok fonalférgekre utalhatnak.)
Szárított tojáshéj, szárított banánhéj és filteres tea ... ezek mind-mind hasznos segítői a hobbikertészeknek.
A háztartásokban keletkező szerves hulladékokból is igazán hatásos trágyát, permetszert lehet készíteni, ráadásul ez a megoldás költséghatékony is.
1. Komposzttea
A komposzttea egy többfunkciós folyékony trágya, amit nemcsak a virágos növényeknél, de szinte minden zöldségnél használhatunk.
Amire szükségünk lesz az elkészítéséhez: egy 15-20 literes vödör, jó minőségű komposzt, bot a kevergetéshez (profibbak használhatnak speciális levegőztető rendszert is) és szűrőkendő.
Első lépésként töltsük meg a vödör egyharmadát jó minőségű, kórokozóktól mentes komposzttal.
Töltsük fel a vödröt vízzel, de hagyjunk néhány centiméter helyet a perem résztől, hogy könnyedén tudjuk majd kevergetni az elegyet.
Adjunk egy kevés melaszt a keverékhez, ez ugyanis élelemként szolgál a talaj számára hasznos baktériumoknak, majd keverjük össze a hozzávalókat egy bot segítségével egészen addig, amíg egységes masszát nem kapunk.
Két-három napig naponta többször keverjük át az elegyet, ha ugyanis nem mozgatjuk, akkor hamar rossz szagot kezd majd árasztani.
Ha letelt a néhány nap, alaposan szűrjük át egy kendőn a masszát, így a végén csak a komposzttea marad.
Érdemes néhány napon belül felhaszálni a teát, hogy minél több friss tápanyagot tudjunk kijuttatni növényeink számára.
Önthejük közvetlenül a növényekre is, de használhatuk permetszer formájában is.
Mivel folyékony állagú, a növények gyorsan fel tudják szívni a tápanyagokat a gyökereken keresztül, emellett a komposztteában található mikroorganizmusok miatt betegségekkel szembeni immunitás is kialakul majd a növényeknél.
A tea miatt sokkal termékenyebbek lesznek a növények, jobb ízűek lesznek a zöldségek, és egészségesebb virágokat, valamint leveleket hoznak majd.
2. banánhéj
Azt mindenki tudja, hogy a banán tele van tápanyagokkal, arra azonban sokan nem gondolnak, hogy a héja is nagyon gazdag a vitaminokban.
Akinek van kertje, annak érdemes összegyűjteni a héjat, hiszen nemcsak káliumban, de magnéziumban és nátriumban is gazdag, ezek az elemek pedig nélkülözhetetlenek a növények számára.
Készítsünk banánhéjból komposztot
Ne dobjuk ki a banánhéjat, hanem adjuk hozzá a komposzthalomhoz. Ez az összetevő felgyorsítja majd a komposztálás folyamatát, növeli a komposzt vízvisszatartó kapacitását, ráadásul a talajra is jótékony hatással lesz majd.
Száraz banánhéjból talajtakaró
Hagyjuk elszáradni a banánhéjat, és használjuk talajtakaróként a növények köré.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint a talaj tetejét befedni kiszáradt banánhéjjal, de frissen a banán elfogyasztása után is rádobhatjuk.
A héj segít növelni a talaj vízmegtartó képességét, így a legnagyobb melegben sem kell majd sokat öntöznünk, a bomlással pedig tápanyagokat biztosít majd a növények számára.
Banánhéjból permetszer
Tegyünk néhány banánhéjat egy vödörbe, és öntsünk hozzá meleg vizet. Hagyjuk két hétig állni ezt az elegyet, ennyi idő alatt ugyanis erjedésnek indul majd a banánhéj.
Ha letelt ez a néhány nap, szűrjük le az oldatot, és permetezzük a növények leveleire, vagy öntsük közvetlenül a talajra.
Ültessünk színes virágokat ....a veteményesbe!
Nemcsak látványnak, de hasznossága is mindent felülmúl (távol tartanak egyes kártevőket).
Például a borágó:
A borágó egy kékeslila virágú fűszernövény, amelyet akár a veteményesbe is ültethetünk. Levelei és virágai is ehetőek, enyhén uborkaízűek. Illata csak úgy vonzza a beporzókat. Ültesd a paradicsom és a tök mellé.
Sarkantyúka
A még ősszel is virágzó sarkantyúka szintén ehető. Vethetjük a zöldségek mellé is, nemcsak szép, de hasznos is, elriasztja például a burgonyabogarakat vagy épp a poloskákat. A tetveket viszont vonzza, ezáltal védelmet jelenthet a többi növény számára.
Körömvirág
Hasonlóan viselkedik a körömvirág is, ez a csodásan sárgálló kis növény elriasztja az olyan kártevőket, mint például a paradicsomhernyó, ugyanakkor magához vonzza a levéltetveket. Így egyfajta csapdaként funkcionál, megvédheted vele például a tetűmágnes zöldborsót.
Pillangóvirág
Ez a bájos, folyton virágzó virág hasznos társunk lehet a veteményesben is, ugyanis imádják az olyan hasznos rovarok, mint például a zöldfátyolka, amely csak úgy pusztítja a tetveket, takácsatkákat, tripszeket.
Levendula
A levendula nemcsak gyönyörű és illatos, még hasznos is: elűzi a kártevőket, távol tartja például a kullancsokat, a káposztamolyokat, sőt az egereket is.
Bársonyvirág
A bársonyvirágokat kissé alulértékelik, pedig nagyon bájosak, és fontos szerepük van abban is, hogy távol tartsák a nemkívánatos kerti vendégeket. Ültesd a bab mellé, meghálálja! Nem kedvelik a bársonyvirág illatát a poloskák, a tripszek, a liszteskék és a paradicsomhernyók.
Napraforgó
A napraforgók szépek, magas termetükkel akár karóként is funkcionálhatnak a futónövényeinknek, ráadásul vonzzák a beporzókat.
forrás: thespruce, otthon.hu
Levéltetvek ellen
1. Fokhagyma
A fokhagyma igen hatásos kártevőriasztó.
A fokhagymás levéltetűirtó elkészítéséhez tegyünk 3,5-4 liter vízbe 100 gramm összezúzott fokhagymagerezdet. Hagyjuk állni 24 órát. Következő nap hevítsük fel, majd 20 percig főzzük. A permetezéshez a kihűlt főzetet töltsük szőrófejes flakonba.
2. Vöröshagyma
100 g felszeletelt vöröshagymát keverjünk bele 7-8 liter vízbe. Forráspontig hevítsük, majd főzzük 30 percig. Hígítás nélkül használjuk. Gombás betegségek ellen is alkalmazható. A permetlevet 1 napon belül használjuk fel.
3. Gyermekláncfű
A gyermekláncfű, más néven pitypang nem csupán gyomnövény: jó hasznát vehetjük a levéltetvek elleni küzdelemben. Gyűjtsünk kb. 400 gramm gyermekláncfű levelet, és öntsük fel 10 liter vízzel. Hagyjuk állni legalább 3 órán keresztül, majd permetezzük le a lével jó alaposan a levéltetves növényeket.
4. Csalán
A csalánt egyebek mellett levéltetű elleni permet készítésére is felhasználhatjuk. A növénnyel óvatosan bánjunk: viseljünk kesztyűt, amikor a leveleit begyűjtjük, mivel a szúrós csalánszőrök érintése fájdalmas kiütést, viszketést okozhat.
Gyűjtsünk 1 kg csalánlevelet éppen nem virágzó növényekről, öntsük fel 10 liter vízzel, és hagyjuk állni 24 órát. Másnap hígítás nélkül használjuk fel: permetezzük le vele alaposan a levéltetvektől szenvedő növényeinket.
Egy másik hatékony módszer a csalán használatára: szedjünk 1 kg csalánlevelet, majd öntsük fel kb. 7-8 liter vízzel. Hagyjuk állni két-három hétig, amíg a folyadék színe áttetsző barnává nem válik. Felhasználás előtt hígítsuk fel: 1 rész oldathoz adjunk 7 rész vizet, majd ezzel permetezzük le a permetezzük le a növényeket. A megmaradt oldat tárolható; még 1 hónapig fel tudjuk használni.
A levéltetvek és a hangyák egy csapatban játszanak, ha arról van szó, hogy minden életerő távozzon a kerti növényeinkből. A levéltetvek által kiválasztott mézharmat ugyanis a hangyák egyik kedvenc desszertje, így ha vissza szeretnénk szorítani a levéltetvek számát, a hangyák számát is vissza kell szorítanunk.