Hagyd élni a talajt, segíts neki, takard be!

                                                      ősz végén ...

                                                                 nyár végén ...

Kertemben, a bejárati résznél található, fenyőkéreggel (és lombbal) felszórt utacska és a körülötte lévő ágyások szinte minden évszakban változatos képet mutat a talajtakaró anyagoknak köszönhetően. (A fotó ősszel készült ...)

A folyamatos, élő növényborítás (élő mulcs, talajtakaró növényzet) és a minimális talajművelés (nincs ásás, kapálás) többféle módon segíti a talaj szerkezetének és termőerejének visszaállítását, és/vagy megőrzését.

Megfelelő talajtakaró növények kiválasztásával növelhetjük a biológiai diverzitását, és javíthatunk területünk önfenntartó képességén is.

A különböző növények más-más szerepet töltenek be az életközösség védekezési rendszerében, a fajok változatossága megtöri a kórokozók és kártevők ciklusait.

Az egész éves gyökérfolytonosság miatt a folyékony szén útvonala töretlenül áramoltathatja a gyökérzónába a napfényből, levegőből és talajfelszínről érkező növényi és mikrobiális táplálékot, építve a humuszt, és újból megkötve a légköri szén-dioxidot.

A talaj felszínén lévő (tavaly őszről meghagyott) lomb maradványok elnyelik a taposásból eredő nyomást, valamennyi része bele is süllyed a talajba, így ezek lazává teszik a talaj felső rétegét (a víz és a levegő könnyen mozoghat a talajban).

A növények és azok maradványai a gyökérzettel együtt élőhelyet, táplálékot biztosítanak a talajlakó szervezeteknek (különösen a gombáknak és gilisztáknak).

Ezért van az, hogy amikor a virágágyásban hézagpótlónak ültetek egynyári növényt (május, júniusban), akkor az elszáradt szárait, leveleit és főleg a gyökérzetét a következő évben nem szedem ki, hiszen ott már egy bizonyos kis "életközösség" alakult ki, nem bolygatom. 

Pár év alatt lebomlik (eltűnik), gazdagítja a talajt.

A fenti kép tavasszal ....

és nyáron ...

... majd kora ősszel, a levelek lehullása előtt!

Tipp:

Következő évben fel lehet frissíteni a dekorációs fenyőkérget.


Ha így, vagy hasonlóan teszünk, évek alatt, jelentősen javulni fog talajunk porozitása (pórus rendszere), de szerkezeti épsége is, így megakadályozva a kimosódást és eróziós károkat.

A szármaradványok legalább (kb.) 30%-ának fennhagyásával a területen, elérhetjük:

- talajhőmérséklet szabályozását (nyáron nem forrósodik fel, télen nem hűl le),
- talaj párolgásának csökkentése (nem szárad ki hamar),
- talaj tömörödöttségének megszüntetése (anyagos talaj lazább, homokos termékenyebb),

- gyomokat elnyomja (kevesebb gazolás),
- szél- és a víz eróziójának megszüntetése/csökkentése,
- gazdag élőhelyet biztosít a hasznos szervezeteknek,
- a talaj szervesanyagmennyisége jelentősen emelkedik/javul.

Forrás: talajreform.hu

A fenti képek folytatása, kora ősszel ...


Egészséges talajban egészséges növények!

Talajaink állapota a nagyipari termesztés és a klímaváltozás hatására egyre romlik. Márpedig egészséges talaj nélkül nincsen egészséges termés sem.

= Ismerd meg a talajod, és ennek megfelelően válaszd ki a legmegfelelőbb termesztés-technológiákat!

=  Vess takarónövényt, vagy hagyj szármaradványt a felszínen!

= Használj komposztot! 

= Csökkentsd a talajművelést és rendszeresen változtasd a művelés mélységét!

= Válassz olyan termékeket, amelyek fenntartható gazdálkodásból származnak! 

= Ha van kerted, vásárolj kevesebbet és termessz saját részre zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket!

= Gondozd vegyszermentesen a kertedet! 

Forrás: biokutatas.hu 


A talaj takarása kertem egy másik, az "Új virágágyás" területén.

Az elmúlt évek, hónapok, egyre inkább azt mutatják számunkra, kertészkedőknek, hogy a talajtakarás, mulcsozás szinte a legfontosabb feladatunkká vált.

Ez is, mint nagyon sok minden, Angliából jött, ahol már pár száz éves hagyományra tekint vissza. 

A szó maga a mulching (talajtakarás) szóból származik. 

Minden olyan anyagot, melyet a talaj elfedésére használunk, mulcsnak hívhatunk.

A mulcsokat csoportosíthatjuk élő- és holt mulcsokra, mely utóbbinak természetes és mesterséges anyagai is vannak.

Kertemben fenti két csoportot vegyítem, váltakozva hol egymás mellett, hol pedig külön-külön. 

Attól függően, hogy melyik dekoratívabb, kedvezőbb, vagy éppen melyik „anyag” áll a rendelkezésemre.

Kertem keleti részében lévő virágágyáson keresztül mutatom be nektek, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Itt, két hatalmas fa, mint vezérnövény található: tűzjuhar és oszlopos gyertyánfa. 

Alattuk alacsony cserjeként bugás hortenziák és cserjés hortenziák csoportja. 

Élő talajtakaróként szagos gólyaorr, japán kövérke, indás ínfű, gyöngyikés gyepliliom, ibolya, évelő- és egynyári nefelejcsek (rózsaszínű, fehér és kék virágúak). 

Holt mulcsanyagként a virágágyást, ősszel, a lehullott lomb takarta, majd kora tavasszal komposzt került rá, erre nemrégen az első fűnyírás alkalmával vékony réteg fűkaszálék, majd aprított fakéreggel takartam be.

Lágy szárú évelőként az erdei kutyatej, varjúháj kis csoportja van jelen. 

Szemben, a másik virágágyásban, májusi gyöngyvirág tölti be a talajtakarásnak ezt a szerepét.

A lépőkövek (tipegő) környékén a talajfelszínt tavalyi lomb takarja, erre került a fűnyírásból fűnyesedék, majd (ami a szép mustársárga színt is adja) nyírfák barka virágzatából vegyesen, szárítva és felaprítva a fűnyíróval, a végő takarás.

Így egy nagyon puha, nem darabos, laza mulcs anyag keletkezett, amely nagyon hamar fog lebomlani, a gyöngyvirágok és a gyepliliomok nagy örömére.

Talán nem is kell mondanom, hogy a talajtakarásnak milyen előnyei vannak?

- véd az erózió és a szél romboló hatása ellen,

- talajtömörödés megakadályozásával a porozitás javul,

- csökken a tápanyag kimosódás,

- a csapadék jobban beszivárog, azt képes tovább megtartani,

- aktívabb talajélet,

- megváltoztatja a talaj hőmérsékletét (típusától függően emelheti, vagy csökkentheti),

- megváltoztathatja a talaj képhatását is.

-  gyomokat elnyomja, féken tartja.

Fent tavasszal ... és lent ősszel ...

Ezek a változásokat/előnyöket a saját kertedben is létre tudod hozni pici odafigyeléssel.

Farönkök és vastagabb, vagy apróbb ágakból rovarszállodát is kialakíthatunk, miközben jótékonyan takarjuk, fedjük a talajfelszínt.

De a holtfák jelentősége is óriási! 

Erről itt olvashatsz többet.


Talaj takarása a Kiserdő területén

Kertemben, a Kiserdő területén is folyik (mint minden évben) a mulccsal való leszórás.

Szinte hihetetlennek tűnik, de minden tavaszra "eltűnik", komposztálódik, átalakul a természetes mulcsréteg. 

A tavalyi "hagyományokat" folytatva, idén is három féle anyag került leszórásra.

Az alábbi fotókon, a tavasszal visszavágott, vegyes, vastagabb ágnyesedékek, melyek már csak ide fértek el. 

Természetesen nemcsak holt mulccsal, aprított ágakkal fedhetjük, takarhatjuk a talajfelszínt. Akár talajtakaró növényekkel is (itt borostyán és illatos ibolya), melyek együttesen még természetesebbé teszik a környezetet és egészségesebbé a talajéletet.

Ne feledjük, a talajtakarás fontosságát!


Talaj takarása élő mulccsal.

Liliomfa alatti terület teljes, összefüggő takarása: vadszőlő, tarka levelű podagrafű, mezei zsurló.

Sűrű növénybeültetés tűzesőkkel ...


Talaj takarása vegyes mulcsolással.

Fenyőfa alatti terület, 

élő mulccsal való takarása: kapotnyak, kaméleonvirág, páfrányok, 

holt mulcsként: fenyőkéreg, ágnyesedék